31/2024. (VIII. 22.) ÉKM rendelet
Az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszeréről
Az állami építési beruházások előkészítése és megvalósítása során az építményinformációs modell (BIM) létrehozásáért felelős tervezők az e rendeletben meghatározott geometriai, alfanumerikus és metaadat-információkat alkalmazzák. Ezek a szabványok kulcsfontosságúak az építtető, valamint az állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában résztvevők közötti hatékony információcsere biztosításában. A drónnal végzett térinformatikai állapotfelmérés jelentősen hozzájárul az ingatlanok pontos és gyors adatgyűjtéséhez, megkönnyítve a BIM folyamatokat.
Értelmező rendelkezések
1. adatelem: az információs modell legkisebb, geometriai, illetve alfanumerikus és metaadat-információkkal rendelkező eleme,
2. BCF nyílt adatcsere formátum: lehetővé teszi az építményinformációs modell (BIM) IFC fájlformátumban való megjelenítéséhez kapcsolódóan geometriai, illetve alfanumerikus információk hozzárendelését a térbeli modellhez,
3. BIM végrehajtási terv (BEP): a létesítmény életciklusához kapcsolódó beszerzések, illetve szerződések tárgyát képező építményinformációs modell (BIM) kialakítására adott vállalkozói megoldások leírása az ISO 19650 szabványcsoportban foglalt értelmezés alapján,
4. előzetes BIM végrehajtási terv (pre-BEP): a létesítmény BEP dokumentációjának előzetes, az adott előkészítési fázisban kidolgozott változata,
5. felhasználási esetek: az építményinformációs modellek (BIM) létrehozásának, használatának gyakorlati alkalmazását leíró szabályok,
6. fenntartó: az a jogi személy, aki a létesítmény üzemeltetéséhez szükséges felhatalmazásokkal és jogosultságokkal rendelkezik, és a létesítmény üzemeltetéséhez szükséges feltételeket biztosítja,
7. főmodell: a szerződés tárgyát, illetve a létesítmény lényegi részét tartalmazó építményinformációs modell (BIM),
8. információcsere követelmények (EIR) dokumentum: a létesítmény életciklusához kapcsolódó beszerzések, illetve szerződések tárgyát képező építményinformációs modellel (BIM) szemben támasztott megbízói követelmények,
9. IFC fájlformátum: térbeli modell alapú, szabványosított, nyílt fájlformátum, amely tartalmazza az építményinformációs modell (BIM) geometriai és alfanumerikus információkkal rendelkező adatelemeit, és alkalmas a különböző CAD alkalmazások közötti információátadásra,
10. információkonténer: hierarchiába rendezett, visszanyerhető, azonosított geometriai, illetve alfanumerikus információkkal rendelkező adatelemek halmaza, az összetett információs modell eleme,
11. információs modell: strukturáltan felépített információkonténerek összessége,
12. koordinációs modell: a főmodell, valamint a csökkentett fejlettségi szintű részmodellekből és szakági modellekből képzett, az állami építési beruházás áttekintését biztosító információs modell,
13. kormányzati beruházási portál: az állami beruházásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium hivatalos, a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság szakmai közreműködésével létrehozott tartalommal működtetett internetes információs felülete, amely az állami építési beruházásokkal kapcsolatos szabályozási elemeket és azokkal összefüggő információkat tartalmaz,
14. közös adatkörnyezet (CDE): a létesítmény életciklusához kapcsolódó szerződések teljesítése során képződő geometriai, alfanumerikus és metaadat-információkkal rendelkező adatelemek gyűjtésére, kezelésére és megosztására kialakított módszertan alapján működő egységes adatok összessége, illetve azok tárolására szolgáló tárhely,
15. közreműködő: az Ábtv. 17. § (1) bekezdésében felsorolt szereplő,
16. megbízó: az előkészítési és megvalósítási szakaszban az építtető, az üzemeltetési szakaszban a tulajdonos, a tulajdonosi jogok gyakorlója, illetve a vagyonkezelő együttes elnevezése,
17. metaadat: a dokumentumok minél teljesebb beazonosítására szolgáló, egységes szerkezetben kialakított adatstruktúrája,
18. modell elem: a létesítmény egy önállóan nem megvalósítható vagy nem elszámolható részének geometriai, alfanumerikus és metaadat-információkkal rendelkező adatelemek halmaza, az információkonténer eleme,
19. összetett információs modell: a főmodell, a részmodellek és szakági modellek együttese,
20. részmodell: a létesítmény egy önállóan is megvalósítható és elszámolható részéről készített építményinformációs modell (BIM),
21. szakági modell: a főmodellt kiegészítő, azzal összhangban készülő, egy vagy több szakágat magában foglaló építményinformációs modell (BIM),
22. tervező: az Építési Beruházási Folyamatok Rendszeréről és a Tervezői Szolgáltatások Rendszeréről, valamint az állami építési beruházások minőségbiztosításában közreműködő, 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság kijelöléséről szóló miniszteri rendelet szerinti tervező,
23. vállalkozó kivitelező: az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végző vállalkozó, amely vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye és szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet.
Az információcsere követelmények (EIR), az előzetes BIM végrehajtási terv (PRE-BEP) és a BIM végrehajtási terv (BEP) meghatározása
A létesítmény életciklusához kapcsolódó előkészítési folyamat során
a) a megbízó elkészíti az információcsere követelmények (EIR) dokumentációt a kivitelezésre irányuló közbeszerzési dokumentáció részeként,
b) a vállalkozó kivitelező magasépítési beruházások esetén elkészíti az előzetes BIM végrehajtási terv (pre-BEP) dokumentációt a közbeszerzési dokumentációban foglalt részletezettségnek megfelelően, bemutatva, hogyan tudja teljesíteni a megrendelői elvárásokat,
c) a vállalkozó kivitelező elkészíti a végleges BIM végrehajtási terv (BEP) dokumentációt az előzetes BIM végrehajtási terv (pre-BEP) alapján, a kivitelezési szerződés hatálybalépését követően.
18. § (1) A megbízó az 1. melléklet szerinti szerkezet alapján elkészített információcsere követelmények (EIR) dokumentáció alapján meghatározza
a) a projektinformációkat, a szerződés tárgyát képező létesítmény egészét, részét és elemeit,
b) az építményinformációs modell (BIM) felhasználási céljait, a szerződés teljesítése során alkalmazott felhasználási eseteket,
c) az építményinformációs modell (BIM) felépítését, az építményinformációs modell (BIM) átlagos fejlettségi, részletezettségi és pontossági szintjeit a teljes modellre és a részmodellekre vonatkozóan, a hozzájuk tartozó megbízói követelményekkel, valamint a lekérdezési lehetőségekkel,
d) az együttműködés rendszerét, a szerződés teljesítése érdekében elvárt vállalkozói magatartást,
e) a minőségbiztosítás követelményeit,
f) a közös adatkörnyezettel (CDE) kapcsolatos elvárásokat,
g) a BIM végrehajtási tervre (BEP) vonatkozó követelményeket, valamint
h) minden egyéb információt, amelyre a vállalkozónak az ajánlat összeállítás érdekében szüksége van az építményinformációs modell (BIM) kialakításával kapcsolatosan.
(2) A felhasználási eseteket a 2. melléklet alapján az információcsere követelmények (EIR) dokumentumban kell meghatározni.
(3) Az információcsere követelmények (EIR) dokumentumok sablonjait – építmény-, illetve létesítménytípusonként – a kormányzati beruházási portálon közzé kell tenni, azzal, hogy biztosítani kell a módosítások visszakereshetőségét.